Mi a helyzet a halogén izzók terén?

Halogén izzók és ami előtte volt

A hagyományos izzók között többféle izzó fajtát értünk. Attól függően, melyik generációhoz tartozunk, eszünkbe juthat a legkorábbi hagyományos izzó, amely olcsó volt, sokat fogyasztott, nagyjából 1000 órán át világított, és amiknek már réges-rég beszüntették a gyártását.  Szintén fekete listára került a hagyományos izzók egy másik fajtája, a halogén izzók csoportja, amely az előzőnél valamennyivel kevesebbet fogyaszt, nagyjából 2000 órán keresztül, és többféle foglalattal kapható. Merthogy az Európai Uniós betiltás ellenére még vannak forgalomba ilyen izzók. A halogén izzók gyártását és forgalmazását 2018-ban tiltotta be az EU, de természetesen az átállás nem egyik napról a másikra történik. Ez lehet az oka annak, hogy még mindig találkozunk velük a polcokon. Ez elsősorban azoknak kedvez, akik nehezebben állnak át az újabb technológiákra. Akik már ebbe születnek bele, egyszerű helyzetben vannak, de az idősebbek, akik számára ráadásul nagy kiadás egy LED dióda, még mindig a halogén izzók a kedvező megoldások. Nem is érdemes a boltba rohanni, és lecserélni minden izzót LED-re. A technológia gyorsan fejlődik és így az ára is egyre kedvezőbb minden generáció számára.

Mi történt a halogén izzókkal?

A 19.század elején felfedezett izzólámpa hatalmas előrelépés volt az emberiség számára. Ez vagy két tucatnyi feltaláló érdeme volt, akik teljesen megváltoztatták a mindennapokat. Az áramot fénnyé alakító fényforrások hihetetlenül gyorsan és sokat fejlődtek, s ehhez magyar nevek is kötődnek. A halogén izzókban elsősorban fém (aka volfrám) szál van, a burát pedig semleges gázzal vagy vákuummal töltik meg. A gond csak az energiahatékonysággal volt és van: a hagyományos villanykörték a rajta átfolyó áram mindössze 2-5 százalékát alakítják át fénnyé, a többi hősugárzásként kárba vész. A már hat évtizede használatban lévő halogén izzókat sem a nagyobb hatékonyság miatt fejlesztették ki, bár ebben jó 30 százalékkal így is jobbak, mint hagyományos társaik. Inkább az izzók élettartamát próbálták növelni a technológiai újításokkal, meg persze magasabb izzási hőmérsékletet biztosítani, ami a Nap sugárzásához még inkább hasonlító fénykibocsátást tett lehetővé. Ezért kellett a szokásosnál vastagabb, erősebb, UV-szűrésre is alkalmas burkolatba (mint, a kvarcüveg) helyezni a szálat, amit jód- vagy brómvegyületek gőzével kevert nemesgázzal vesznek körül. És ennyit is a tudományos részről.

Hogy-hogy még kaphatóak halogén izzók?

Eredetileg 2009. szeptember 1-én lépett hatályba az Európai Uniós rendelet, amely szigorú energiahatékonysági szabványokat ír elő. Ezután eltűntek a boltok polcairól a 100 wattos és az annál erősebb világos búrás izzók, és az összes matt, festett vagy opálbúrás izzó. Ennek a második szakasza volt a halogén izzók kivonása. És mint minden folyamatosság, az átállás nyilván nem egyik napról a másikra történik. Emiatt a halogén izzók kedvelői még most is bőségesen válogathatnak a méretek és foglalatok között a https://ledguru.hu/hagyomanyos-fenyforrasok-160/halogen-izzok-161 oldalon. Ha minden igaz egyébként az EU irányelv pontosan előírja, hogy melyik izzólámpa típust milyen határidővel kell megszüntetni.

Miért jók mégis a halogén izzók?

A LED fényforrásokkal ellentétben a halogén izzók sokkal olcsóbbak, így mindenki megengedheti magának, hogy betárazzon belőlük. Egy világítótestnél nagyon fontos a színvisszaadás is, azaz, hogy a megvilágított tárgy színe mennyivel változik meg – például a napsugárral meghintett önmagához viszonyítva. Mindez fontos lehet a mindennapokban – némely tevékenységeknél (például nyomdatechnika, színtervezés és még számos, színnel foglalkozó kreatív munka) egyenesen létfontosságú. Nos, ebben bizony a hagyományos, pazarló izzólámpák teljesítenek a legjobban, csupán némely speciális fénycső veszi fel velük a versenyt, no meg a ritkaföldfém adalékokkal ellátott halogénlámpák. Egy világítótestnél nagyon fontos a színvisszaadás is, azaz, hogy a megvilágított tárgy színe mennyivel változik meg – például a napsugárral meghintett önmagához viszonyítva. Mindez fontos lehet a mindennapokban – némely tevékenységeknél (például nyomdatechnika, színtervezés és még számos, színnel foglalkozó kreatív munka) egyenesen létfontosságú. Nos, ebben bizony a hagyományos, pazarló izzólámpák teljesítenek a legjobban, csupán némely speciális fénycső veszi fel velük a versenyt, no meg a ritkaföldfém adalékokkal ellátott halogén izzók.

 

A technológia előrehaladtával többen is kísérletezni kezdtek olyan hagyományos izzók elkészítésével, amelyek képesek felvenni a versenyt a LED technológiával. Ilyenre példára Két éve például a MIT szakemberei álltak elő azzal, hogy akár 40 százalékos hatásfok is elérhető az izzólámpáknál (azaz az áram ekkora százaléka alakul fényenergiává), ami jóval több lenne, mint a LED-lámpák mostani 13–18 százalékos hatásfoka. Ehhez csupán olyan nanostruktúrával kell körülvenni az izzószálat, ami elnyeli az áram melegítő hatására keletkező infravörös sugárzás legalább egy részét, s azt is látható fénnyé alakítja. Ezzel együtt is kérdéses azonban, hogy feltámadhatnak-e még az életünk nagy részét bevilágító izzólámpák.