Mi az a szivattyú?
Minden szivattyú közös ismérve, hogy folyékony halmazállapotú közegeket továbbítanak. Ez persze nem határozza meg számunkra feltétlenül azt, hogy mi célból is teszik mindezt, így a szivattyúk felhasználása is igen széleskörű lehet. Pont emiatt igen sok teljesítménnyel és kialakítással találkozhatunk, hiszen minden feladatnak más és más az igénye. Ez nem csak arra terjed ki, hogy mekkora szívóerővel rendelkezik egy egy készülék, hanem maga a technológia is, a működési elv is alkalmasint eltérő lehet.
A legtöbb háztartásnak, de különös tekintettel a kertes házakra, megtalálunk a készletében egy szivattyút. Van ahol csak egy is egyszerű, „legyen, ha kell” típusú készüléket találunk, értelemszerűen szakembereknél bikaerős ipari gépekkel is szembetalálkozhatunk. Viszont öntözőrendszerekhez is szükség lehet egy picivel komolyabb berendezésre, a kútvíz felhasználásáról már nem is beszélve. Éppen ezért nem mindegy, milyen feladathoz milyen szivattyút választunk!
Alapvető szivattyú típusok
Két nagy csoportra bonthatjuk a szivattyúkat. Az egyik a térfogat kiszorítás elvén működő berendezések, a másik pedig az áramlástechnikai elven működő darabok. Mivel két külön technológiáról beszélünk, bizonyos esetekben más és más féle berendezések látják majd el ideálisan az adott feladatot. Mindemellett nyersanyag felhasználása révén is megkülönböztethetjük őket. A legtöbb szivattyú ugyan elektromos árammal működik, de akadnak benzines kivitelezések is.
A legnagyobb különbség inkább az eredményben van, melyik szivattyú milyen mélyről tudja a vizet „kiemelni”. Egy egyszerű kerti szivattyú, ahol gyakorlatilag fél méternél mélyebből nem fogjuk a vizet pumpálni, nem igényel különösebben nagy teljesítményt. Ha talajvízi kútból vagy ciszternából locsolnánk, ez bőven megfelelő. Ha ezen tevékenységünk olyan rendszeres, hogy beépíteni szeretnénk a berendezést, akkor automata szivattyúra lesz szükségünk. Ez annyiból „tud többet”, hogy figyeli a nyomáskülönbséget, mely alapján fel és lekapcsol. Ezt a nyomáskülönbséget pedig könnyűszerrel szabályozhatjuk mi egy csappal.
A benzinmotoros szivattyú, mint említettem, mobilitásában tér el leginkább a többitől. Míg az eddig felsoroltak mindegyikéhez szükséges, hogy odavezessük az áramot, ahol használni szeretnénk a készüléket, addig a benzinmotoros verzió addig szív, amíg van benne üzemanyag. Végezetül beszélhetünk a búvárszivattyúk családjáról, melyek a legfőbb képviselői a térfogat kiszorítás elvén működő berendezéseknek.
Ennek érdekében ezeket a készülékeket effektíve a víz alá kell meríteni, innen is ered mindkét nevük: merülő-, illetve búvárszivattyú. Ők innen pumpálják felfelé a vizet, éppen ezért fontos, hogy a szívónyílás mindig vízszint alatt legyen. Egy pincehelység kiszivattyúzásánál ez okozhat némi problémát, ilyenkor szokás úgynevezett „zsomp” kialakítása. Ez egy kisebb mélyedés, ahova a búvárszivattyút lehelyezhetjük – a helységből elszivattyúzza majd a vizet és csak ebben a kis „gödörben” marad némi utána.
Hogyan válassz szivattyút?
Az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy honnan fogunk szivattyúzni?
Ez itt első körben a víz típusára értendő, mert nem minden szivattyú birkózik meg azzal a szennyvízzel, amiben ott van az egész őszi avar meg a fél tavi élővilág. Általában háztartási célokra azonban kútvíz szivattyúzására van szükség, ami nem tartalmaz efféle üledékeket, így ilyen esetekben nem kell külön figyelmet fordítsunk a szűrésre.
Milyen mélyen van a szivattyúzandó víz?
Ez azért fontos, hogy a teljesítményt meg tudjuk határozni. Szerencsére nagyon sokat matekozni nem kell, a szivattyúkon fel van tüntetve, milyen mélységig működnek jól. Ha nehezen tudjuk behatárolni, dolgozzunk inkább ráhagyással.
Hol helyezkedik el a nyugalmi vízszint?
Pláne búvárszivattyú alkalmazásánál fontos tudnunk, hol helyezkedik el a vízszint. Ugyanis hiába képes a berendezés abból a mélységből is szivattyúzni a vizet, ha a szívónyílást fizikailag nem tudjuk víz alá meríteni.
Milyen széles nyílásunk van, amin keresztül szivattyúzunk?
Ez főleg kutaknál szokott sarkalatos kérdés lenni. Egy felől a szivattyút oda kell juttatni, mozgatni kell, jó, ha elfér. Másfelől, ha nem képes az eszköz olyan mélyről szivattyúzni, „csalhatunk” kicsit azzal, hogy magát az eszközt helyezzük mélyebbre. Ehhez szintén el kell férni valahol. Kutaknál a szűk káva még azért is problémás, mert általában szűk vízhozamot, illetve fellevegősödést eredményeznek, ezekre is figyelnünk kell a megfelelő szivattyú kiválasztásánál.
Milyen a vízminőség?
Nem abban az értelemben, hogy inni akarnánk, de fontos tudni, hogy például van-e és mekkora a víz gáztartalma? A centrifugális elven működő szivattyúk például nem is működőképesek így, és az önfelszívó-, illetve mélykút szivattyúk ebben az esetben jobb szolgálatot tesznek.
Ugyanígy a homoktartalmat is érdemes megvizsgálnunk. A legtöbb készülék homoktűrő képességét valahol 40-50 g/m3 tájára tervezték, ha ennél többről van esetünkben szó, extra szűrőre, olyan jobb homoktűrő készülékre lesz szükségünk.
Mire használjuk a szivattyút?
Legtöbb esetben öntözni szeretnék, ez pedig magasabb nyomásigényű feladat. Kutas öntözőrendszer kiépítésekor érdemes a kút vízhozamára tervezni már magát a rendszert is. Olyan kút, ami nem ad egyszerre jelentősebb mennyiségű vizet, ciszterna lehet a megoldás.